Úgy hiszem, a mai napot egy vogon jellegű költeménnyel tudjuk illőképp megünnepelni. # -krl-, 2018-05-25

Az év egyéb napjain joggal lehetünk büszkék Troppauer Hümérre, de ma, a Törülközőnapon, úgy illik, hogy lerójuk tiszteletünket a vogon költészet mesterei előtt.
Következzék tehát egy hommage – alázatosan beletörődve, hogy a humanoidok elérni sohasem, legfeljebb megközelíteni tudják azt a magasságot (vagy mélységet), melyet csakis a Prostatikus Vogon Jeltz és pályatársai által alkotott poémákban fedezhetünk fel.

      Hősi géző

      Ó, keltevő, te nagy mocsáj,
      mit felpakít a csonka gész:
      a nagyvilágban elparálva
      megvakör, amerre mész.

      Ha fők a bú, ne derj nagyon,
      hisz áragol, mint hőn a vér.
      A messzeség oly lágulat,
      hol hős vogon bekántamér!

      Ne vedd, ne szidd, ne fertikarj,
      csak áporodj, és erre fet!
      Ki tudja jól, hogy erdemély
      a sába lő, a versezet!

# -krl-, 2018-05-25