Két évre leveszi a műsoráról a Carment a perthi operaház, mert a mű címszereplője egy dohánygyárban dolgozik. Naná, hogy mondvacsinált az indoklás.  #  -krl-, 2014-10-12

Két évre leveszi a műsoráról a Carment a perthi operaház, mert a mű címszereplője egy dohánygyárban dolgozik. A dalszínház döntéséről szóló tudósításokban az operaház intendánsa ekképp kommentálja a történteket: „Fontosnak tartjuk munkatársaink, előadóművészeink és Nyugat-Ausztrália összes operarajongója egészségét és jóllétét. Ennek jegyében támogatjuk az egészséges életre buzdító üzeneteket, és nem ábrázolunk olyan tevékenységeket, amelyek esetleg egészségtelen szokásokat népszerűsítenének.”

Meglehetősen mondvacsináltnak tűnik az indoklás, s csak részben amiatt, mert az operák közül nem a Carmen az egyetlen, amelyben egészségre ártalmas tevékenységek jelennek meg. Felidézhetjük e témakörben akár a koleszterinszintre veszélyes fényes lakomákat valamint az alkoholtartalmú italok dalokban és áriákban történő éltetését, de komolyabb problémákkal is szembesülhetünk, ha megvizsgáljuk például a perthi operaház idei előadásait.

A nyugat-ausztráliai intézmény 2014-es repertoárján a Tosca, az Otello, A varázsfuvola és A trubadúr szerepel, s az ügy szempontjából ezek közül Mozart operája a legártalmatlanabb, benne Papageno bor iránti, addikciógyanús vágyakozásával. Persze, Jagónak is van bordala, de az már kívül esik a jámborság fogalomkörén, és egyébként is, a három másik műben már olyan, egészségre végképp ártalmas cselekedetekkel szembesülhetünk, amelyek az életfunkciók végérvényes kiiktatását okozzák. Jelesül: leszúrás, lelövés, mélybe vetődés, mérgezés, lefejezés, levegőmegvonás (s csak remélhetjük, hogy cigányasszonyok máglyán történő elégetésének színpadi felemlítése Ausztráliában sem sarkall senkit pogromra vagy egyéb, egy tetszőlegesen kiválasztott csoport ellen irányuló agresszióra).

Nyilvánvaló, hogy másról van itt szó, viszont meglepő módon a komolytalan magyarázkodás mellett a tényleges ok is kiderül a híradásokból. Nevezetesen az a helyzet, hogy az állami egészség-megőrzési intézet 400 000 ausztrál dollárral támogatja az operaházat, s ez az összeg főképp annak fényében tekinthető jelentősnek, hogy a társulat idén csupán a fent említett négy művet játssza, mindösszesen 16 estén, s vélelmezhető, hogy a következő két évben sem fogják túlvállalni magukat.

Tulajdonképpen a zenebarátok még enyhén megúszták azzal, hogy most két évig esélyük sincs Bizet ordas klasszikusának megtekintésére, hisz megtörténhetett volna az is, hogy a perthi opera a támogatásért cserébe passzív résztvevő helyett az egészséges életmód aktív propagandistájává válik. És lássuk be: furcsán venné ki magát, ha, teszem azt, Ferrando a virrasztás helyett pihentető alvást javasolna a katonáknak, Otello stresszoldó jógapózban csillapítaná fejfájását és feszültségét, Cavaradossi az egészséges táplálkozás alappilléreinek tekintendő zöldségekkel és gyümölcsökkel teli kosarat adna Angelottinak, Tamino és Pamina próbatétele pedig három szűrővizsgálat lenne.

Ezekhez képest valóban érthetőbb a perthiek húzása, sőt, nemcsak érthetőbb, költséghatékonyabb is, hiszen nekik semmibe nem kerül lemondani a Carmenről, cserébe viszont mintegy 85 millió forintnak megfelelő összeg üti a markukat.
Ráadásul ezzel a döntésükkel meg is erősítik az indoklásukban szereplő téves elképzelést, miszerint a Carmen a dohányról szól.

#  -krl-, 2014-10-12