A ma esti 9 óra 26 perc 53 másodperc a legtökéletesebb pillanat arra, hogy együtt kiáltsuk: 3,14!  #  Szerk., 2015-03-14

Annak idején addig kínoztuk a köröket, amíg ki nem adták titkos életük jelképét – írta Kurt Vonnegut a π-ről Bajnokok reggelije című könyvében. Mióta kiderült, hogy a módszer hatásos, a kört azóta sem hagyják békén. Alvásmegvonás, éheztetés, vagy ki tudja, milyen tortúrák révén szednek ki belőle további információkat kerületének és átmérőjének hányadosáról.

Van azonban egy körjogi aktivista (civilben fizikus), név szerint Larry Shaw, aki úgy gondolta, köszönhet annyit az emberiség a Ludolph-féle számnak, hogy ünnepnappal tisztelegjen előtte. És mi más is lehetne a kiválasztott nap, mint március 14-e, vagyis: 3.14! (Shaw-t amúgy csak addig tarthatja pihent agyúnak bárki, amíg tudomást nem szerez a nyomtatott áramkör csodálóiról, akik május első vasárnapján megünneplik a nyák napját…)

A mai nap különleges helyet foglal el az 1989 óta megtartott π-napok sorában, ugyanis a 3/14/15 dátumformátumot használva a két következő számjegy is képbe kerül, ráadásul este 9 óra 26 perc 53 másodperckor elmondhatjuk azt is, hogy valószínűleg nem lesz ennél alkalmasabb pillanat a π megünneplésére.

De hogyan is ünnepeljünk meg egy számot? A hagyomány szerint például süthetünk pitéket (a pie szót használva apropóul – mi persze mondhatjuk akár azt, hogy, hogy pite…). De a gasztrolingvisztikai kreativitás mellett más módon is kifejezhetjük hódolatunkat.

Például írhatunk π-verset (melyet az különböztet meg egyéb költeményektől, hogy szavai annyi betűből állnak, amennyi a π soron következő számjegye).

Mi megtettük. Íme:

#  Szerk., 2015-03-14